A Louvre a világ egyik leglátogatottabb múzeuma. Évente több mint 8 millióan látogatnak el a Szajna és a Rue de Rivoli között elhelyezkedő palotába, ami nemcsak történelmi műemlék, hanem nemzeti szimbólum is. A legismertebb itt kiállított műalkotások közé tartozik Da Vinci Mona Lisája, Delacroix "A szabadság vezeti a népet" című festménye, illetve a Milo-i Vénusz.

Magát a palotát a francia királyok kezdték el építeni, még a XII. században, s utána szinte nem volt olyan uralkodó, aki ne adott volna hozzá valamit az épülethez, továbbá mindnyájan hozzájárultak a falak között felhalmozott műkincs-kollekció növeléséhez is. A Nagy Francia Forradalom idején aztán a palotából múzeum lett, amit 1793-ban megnyitottak a nagyközönség előtt is. Eleinte csak a Grande Galerie és a Salon Carré szolgált kiállítóteremként, de később a gyűjtemények évről-évre nagyobb területet foglaltak el a palotában. 

A palota előtt található Tuileriák kertje is egyedi élményt nyújt a látogatóknak, ahol XVI.Lajos menedéket talált a forradalom kitörésekor. Napóleon európai hadjáratai révén jelentősen gyarapodott az impozáns gyűjtemény, s 1803-ban rövid időre még a császár nevét is felvette a múzeum. 

A Louvre arculata ezek után 1988-ban változott a legnagyobbat, amikor Francois Mitterrand javaslatai alapján elkészült a belső udvarban a Pyramide du Louvre (piramis). Eleinte sokan nemtetszésüket fejezték ki, de ma már hozzá tartozik a múzeum imázsához.